Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. 

A 2017-es Nobel-díj paradigmaváltás irányába mutat, és az egészségnek egy fontos, eddig háttérbe szorult aspektusára hívja fel a figyelmet: az egészség megőrzésében sokkal fontosabb a természetes környezettel való kapcsolat, mint korábban gondoltuk. 

Bizonyítékon alapuló válasz

A sarokcsont apofizitiszének (Sever-betegség) kezelésére több olyan módszer áll rendelkezésre, melyek rövid távon némi javulást hoznak a fájdalom erős­ségét jelző pontszámokban. A sarokbetétek és előre gyártott ortotikumok kezdetben javítják a fájdalompontszámokat és enyhítik a funkciózavart, ám 3 hónapos távlatban a javulást mutató betegek aránya megegyezik, füg­getlenül attól, hogy részesültek-e kezelésben vagy sem (B szintű ajánlás, összehasonlító vizsgálatok, illetve nem vak elrendezésű véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok másodlagos végpontjai alapján).

A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet me­móriazavar és lebenytünetek (afázia, agnózia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) alkotnak. A demens betegek száma Magyar­országon 150–300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leg­gyakoribb oka (akár 70%-ban) az Alzheimer-kór. A mindennapi funkciókban zavart okozó demenciát az enyhe kognitív zavar stádiuma előzi meg, azt pedig a prodromális szakasz. A demencia okát nem ismerjük, csak kockázati és protektív tényezőkről tudunk. Mivel a tünetek evolúciója éveket-évti­zedeket vesz igénybe, hosszú idő áll rendelkezésre a kockázati tényezők módosítására, a demencia megjelenésének késleltetésére.

Egy most megjelent új vizsgálat szerint a magzati életben jelentős fluoridexpozíciónak kitett gyermekek kevésbé intelligensek.

A remegés nem betegség, hanem tünet. Számtalan oka lehet, a pánikro­hamtól, gyógyszermegvonástól és mérgezéstől anyagcsere-betegségeken, májelégtelenségen, pajzsmirigy-túlműködésen át az olyan ideggyógyászati betegségekig, mint az esszenciális tremor vagy a Parkinson-kór. Sokszor reális cél a remegés gyógyítása vagy gyógyszeres mérséklése, de Parkinson-kórban a lassú súlyosbodás lehetőségével is számolni kell.

Egy korábban egészséges 18 éves férfi azzal a panasszal keresi fel orvosát, hogy egy hete a jobb vállában gyengeséget és fájdalmat érez. Kórelőzményében említésre méltó esemény nem szerepelt. A beteg nemrégiben a katonai kiképzéshez hason­ló intenzív, mindennapos edzésprogramba kezdett. A tünetek jelentkezését megelőző egy hétben különösen kimerítő edzésen vett részt, sok fekvőtámaszt és kúszó mozgást végzett, melyek nagy igénybevételt jelen­tettek számára.

Az időseknél megfigyelhető lassú járás hátterében gyakran a neurodegeneratív megbetegedésekre jellemző agyi elváltozások állnak - olvasható a Neurology-ban.

A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jártas alapellátók egy csoportja ha­vonta több mint 110 angol nyelvű klinikai kutatási folyóiratot tekintett át 2014-ben, és 255 olyan vizsgálatot gyűjtöttek ki, amely megváltoztathatja az alapellátási gyakorlatot. Minden „releváns betegorientált bizonyítékra”, illetve a várható gyakorlati haszonra vonatkozólag a Canadian Medical Association tagjaitól gyűjtöttek visszajelzéseket. A 2014-ben megjelent kiemelkedő fontosságú közlemények között szerepelnek pl. az akut légúti fertőzések tüneteken alapuló kezelésére vonatkozó ajánlások; egy új és ha­tásos erősítő módszer a fasciitis plantaris terápiájában; és annak igazolása, hogy a vareniclin nikotinpótlással hatásosabb, mint anélkül.

A házasságban élőknek nagyobb az esélyük arra, hogy szívműtétet követően teljesen felépülnek – áll a JAMA Surgery című lapban a közelmúltban közzétett tanulmányban.